Éjszakai őrség - orosz fantasy modern köntösben

Orosz fantasy filmet mutatnak be a héten a magyar mozik - ilyen is rég volt. Az Éjszakai őrség a fantasy klasszikus hagyományait ötvözi a modern kori képekkel.

Bár Oroszországban nagy erőkkel és még nagyobb tőkebevonásokkal (ld. még pénzmosás) egyre jobban virágzik a filmipar, az utóbbi időkben - csöppet sem meglepő módon - elég kevés orosz film indult el világhódító útra, s jutott el Magyarországra. Így hirtelen a tavaly bemutatott Kiskirály ugrik be mint itthon legutóbb játszott orosz film, valamint az ugyancsak tavaly forgalomba került gyönyörű Orosz bárka, de ugyancsak orosz tematikája és nyelvezete volt a svéd Lilja 4-evernek, a Kiskakukknak, illetve az Ivan Csonkinnak is. Az említett filmek, bár a kategóriabesorolás butának tűnhet, de mégis mind inkább művészjellegűbbek voltak - az Éjszakai őrség viszont végre nyit a kommersz felé is, bár hasonlóan művészi eszközökkel operál.

A film alapjául egy regény, sőt egy regénytrilógia szolgál. Szergej Lukanyenko orosz sci-fi-író Éjszakai őrség című bestsellere félmillió példányban kelt el, amikor a megfilmesítés ötlete felmerült. A történet kezdete a régmúltra nyúlik vissza, amikor is a Fény és a Sötétség erői fegyverszünetet kötnek és eldöntik, hogy ezentúl egymást fogják felügyelni a világ egyensúlyának fenntartása érdekében. Megállapodásuk szerint az Éjszakai őrség feladata lesz a Sötétség erőinek szemmel tartása, míg a Nappali őrség a Fény erőit fogja figyelemmel követni és megakadályozni azok egyensúly felborítására irányuló törekvéseit.


A film a jelenkor Moszkvájában játszódik, ami hihetetlenül hangulatos talajt nyújt a történéseknek, melyeket egy ősi legenda mozgat, miszerint nemsokára eljövend a Hatalmas, aki/ami véget fog vetni a Fény és a Sötétség csapatai évezredes ellenállásának. A jövendölés beteljesülni látszik - a nagy kérdés az, hogy vajon melyik oldalra kíván állni a Hatalmas.

"A film, amely forradalmasította az orosz filmgyártást" - így emlegetik szívesen az Éjszakai őrséget (ami nem összekeverendő az ugyancsak eheti premierrel, Wes Craven thrillerével, az Éjszakai járattal, valamint az angol keresztségben ugyancsak a Nightwatch címet viselő dán topthrillerrel, az Éjjeliőr a hullaházban-nal). A közönségreakciókból is hasonló szűrhető le, hiszen - ha lehet hinni a híreknek - akkor az alig 4 millió dollárból forgatott film (ami a Hídember vagy a Sorstalanság költségvetésének is csak töredéke - amerikai viszonylatban meg pláne jelentéktelen összeg) szépen sorban megdöntött minden orosz bevételi rekordot, letaszítva a trónról a Gyűrűk ura 3. részét is (a filmet hazájában tavaly nyáron mutatták be). A 16 millió dollárt fialó alkotás miatt természetesen Frodóék más országokban nincsenek fenyegetve, de az Európa-szerte szeptemberben bemutatandó film bizonyára az öreg kontinens többi országában is leteszi névjegyét.


Sokaknak minden bizonnyal furcsa lesz (a narrációt leszámítva) egy oroszul beszélő filmet hallani, de még a nyelvet utálók is meg fogják szokni a szláv szövegelést, ami kifejezetten kellemes a fülnek. (A nagyon ellenkezők majd videón/DVD-n úgyis kapnak ropogós magyar szinkront, sőt a trilógia mostanában forgó harmadik része immáron amerikai pénzügyi felügyelet alatt és angol nyelven készül.)

A film rendezését a kazah származású Timur Bekmambetov jegyzi, aki reklámfilmes és videoklipes múltját sikerrel hozta át a mozivászonra is. Pár rövid leüléstől eltekintve sikerült egy nagyon pörgő, igazán (nem pejoratív értelemben vett) trendi filmet alkotnia, melyet fantasztikus látványvilágával egyértelműen a mindent a szemnek feliratú skatulyába szántak. Bár pár jelentnél nyilvánvaló a más filmekből vett ihlet, mégis a film egészét sikerült úgy megalkotni, hogy nagyon egyedi élményt nyújt - meg is kapta az "orosz Quentin Tarantino" címkét egyik mesterétől, Nyikita Mihalkovtól.

Ez utóbbi, vagyis az egyedi élmény , az "ősi mágia a modern világban" történet mellett a kifejezetten autentikus színészeknek is köszönhető (na ja, a Sztanyiszlavszkij-módszer szülőhazájában járunk), akik nagyszerűen hozzák az amerikai forgatókönyvek kétdimenziós karaktereitől gyökeresen eltérő, élő, lélegző, de természetfeletti figurákat, akik között furcsamód bonyolult kapcsolatrendszer áll fent.


Sajnos hátrányként kell megemlíteni, hogy az Éjszakai őrség, bár különálló film, de igazán akkor nyeri el végső rangját, ha a folytatásokat jelentő két könyvből (Nappali őrség, Alkonyati őrség) is elkészül a filmverzió, hiszen túlságosan is sok kérdést hagy nyitva a film, melyek megválaszolására csak a későbbiekben lesz lehetőség. Emellett talán a túlzott effektorgia az, ami olykor zavarhatja az embert (a nagy számok törvénye alapján egy-két gyengébben kivitelezett trükk is előfordul), de szerencsére ezek sokszor szinte észrevehetetlenek, és jó párszor szenzációs jeleneteket varázsolnak a nézők szemei elé.

Persze mindez csak szőrözés, hiszen nincs hibátlan film, mint ahogy az Éjszakai őrség sem az, de mivel nagyon újszerű és műfajában (orosz fantasy-horror) abszolút hiánypótló, ezért mindenféleképpen érdemes megnézni annak, aki valamennyire is fogékony a műfajra, hiszen az oroszok nem mindennapi dolgot tettek le az asztalra. A fanyalgóknak - ha akadnak egyáltalán - pedig még mindig lehet példálózni a nagyon megkapó vizualitással és azzal, hogy az igazi filmélményt ténylegesen csak 2008-ban élhetjük át, amikor már mindhárom részt megnézhettük itthon.

Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése

Klikk a képre a nagyobb változathoz

Éjszakai őrség (Nocsnij dozor - Night Watch) feliratos orosz fantasy, 115 perc, 2004 Rendező: Timur Bekmambetov Író: Szergej Lukjanyenko Forgatókönyvíró: Timur Bekmambetov Operatőr: Szergej Trofimov Zene: Jurij Potyejenko, Hans Zimmer Szereplők: Konsztantyin Kabenszkij (Anton Gorogyeckij) Vlagyimir Mensov (Geser) Valerij Zsolotyukin (Kosztya apja) Marija Porosina (Szvetlana) Galina Tyunyina (Olga) Alekszandr Szamojlenko (Ilja) Anna Dubrovszkaja (Larisza) Forgalmazza az InterCom